Furry

A WikiFur wikiből

A furry egy nemzetközi gyűjtőfogalom, jelentése az emberi tulajdonságokkal felruházott, idegen szóval antropomorf állatok köré épülő, internetalapú szubkultúra, illetve annak tagjai.

A furry mint szubkultúra először az Egyesült Államokban alakult ki, de jelentős számú furry él Japánban, Nagy-Britanniában és Németországban is.[1] Magyarországon még nincs akkora tábora, hogy önálló entitásról beszélhessünk, sok furry van a magyar anime fanok, szerepjátékosok és Second Life-játékosok között,[2] illetve sok magyar furry van jelen külföldi furry közösségekben.

A furry karakter

A furry karakter lényegében egy emberi tulajdonságokkal felruházott állat. Ábrázolási módjuk egyrészt lehet két lábon járó, emberi felsőtesttel, de állati fejjel, mancsokkal, lábakkal, farokkal, adott esetben szárnyakkal rendelkező karakter, másrészt lehet négy lábon járó állat is, amely csak az intelligenciában és a mimikában tér el a „természetes” állatoktól. Művészeti irányzattól függően sokféle furry karakterrel találkozhatunk az élethűen kidolgozott vérfarkasoktól az egyszerűbb, rajzfilmszerűen ábrázolt alakokig, mint amilyenek a Macskafogó vagy épp Az Oroszlánkirály szereplői is.

Ezek minden esetben valamilyen gerinces állaton alapulnak, valamint megtalálhatók az olyan, mitikus lények is, mint a sárkány vagy a griffmadár. A furry karakterek valósághűen ábrázolva amúgy látszólag teljesen életképes, de kitalált lények, amelyek sokféle érzelmet képesek kifejezni. Jellemző például a barátságosság és a vidámság, nem véletlenül használnak antropomorf karaktereket gyereknevelési célra sok mesekönyvben és rajzfilmben.

Antropomorf állatok az emberiség története során nem egy civilizációban is feltűntek. Az ősi Egyiptomban sok istenséget állatfejjel ábrázoltak, mint például Anubisz.

Egy adott egyénnek a furry karakterét, amellyel azonosul, úgy is hívják, hogy fursona, ez az angol persona szóból ered. A tágabb karakter és avatar fogalmakat is használják.

A furryk

A furry egy internetes szubkultúra, tagjai internetes közösségeket alkotnak. Ilyen volt az internet hajnalán létrehozott furry hírcsatorna,[3] amely ma már csak muzeális értéket képvisel. Ma a furry közösségek alapjában véve alkotóközösségek, műveiket az interneten osztják meg egymással, mivel egy furry az alkotásaival tudja a legjobban kifejezni magát, még akkor is, ha adott esetben nem ismeri fel, hogy rajza művészi értéket nem képvisel. Vannak köztük amatőr és profi rajzolók, festők, írók, szobrászok, illetve fursuiterek.

Általánosságban nem mondható el, mi tesz valakit furryvé. Amíg például egyesek legszívesebben ugyanazon hétköznapi életüket, furry barátaik közt, csak épp antropomorf állati testben tudnák elképzelni, addig mások lehet, hogy arról álmodoznak, hogy állati testet öltve a vadvilág részévé válhassanak. Ami közös, hogy minden esetben van egyféle elvágyódás a világtól, amiben élnek. Ennek oka lehet kiábrándultság, beilleszkedési problémák, lázadás a fogyasztói társadalom ellen. Az ilyen furryk között ebből adódóan előnyben részesülnek az olyan tulajdonságok, mint a tolerancia, az empátia és a szeretet. Így felfedezhető párhuzam más szubkultúrákkal, mint például a hippy és az emo. Nem meglepő hát, hogy a furryket sok támadás éri, amelyeknek elsődleges célpontja a furryk közti szexuális szabadosság.

Elkülönítik magukat azok, akik állításuk szerint – amúgy nem túl egyértelmű szóhasználattal – furry rajongók. Ők az előzőkben leírtaktól eltérően nem vallják magukat furryknek, csak érdeklődnek a furry közösségek alkotásai iránt. Előfordul az is, hogy valaki profitszerzés céljából foglalkozik olyan termékek előállításával, amelyekre a furry közösségekben igény van.

Törvényszerűen a furryk állatbarátok, természetbarátok, és rendszerint nem osztják azt a nézetet, hogy az ember a legfelsőbb lény. Bár a furryk összességét nem lehet egyértelműen csoportokra bontani, különbséget lehet tenni köztük az alapján, hogy milyen közös nézeteik vannak.

Alternatív vallásokat gyakorlók

A furryk egy része azért csatlakozik egy közösséghez, mert olyan vallási nézetek érdeklik, mint a totemizmus, sámánizmus, reinkarnáció állati formában, animisztikus ősvallások, egyiptomi vallások. Hisznek tudatuk és lelkük állati eredetében és minőségében. Azonban szép számmal akadnak liberálisabb nézeteket valló keresztények is a furryk között, mint például XianJaguar (Brenda DiAntonis).[4]

Rajzfilmrajongók

A legegyszerűbb indok furrynek lenni, eredetileg ebből alakult ki a furry szubkultúra. A furry gyermeki psziché, a kedves és aranyos állatokkal – gyakran testi, lelki vagy családi problémák miatt – könnyen azonosul, magára ismer az adott karakterben. Az amerikai filmstúdiók rajzstílusai jelentős szerepet töltöttek be a furry karakterek ábrázolásmódjának kialakulásában. Ezeket a stílusjegyeket azután már egymástól is fokozatosan átvették az egyes furry rajzolók, így ma már nem is tartják fanartnak vagy stíluslopásnak, ha valakinek például az oroszlán karaktere úgy néz ki, mintha az a már fent említett animációs filmből lépett volna elő.

A furry mint művészeti irányzat

A művészi érzékkel rendelkező furrykről elmondható, hogy az ember és az állat keveredésének témájában sok lehetőséget látnak. De amíg a furry art szó szerint furry művészetet jelent, azt meg kell jegyezni, hogy a képgalériák nem tesznek különbséget amatőr és profi alkotások között, így elkerülhetetlen, hogy ne szembesüljünk olyan alkotásokkal, amelyek nem épp művészi szándékkal készültek egy vagy több furry karakterről, illetve azokról egy adott szituációban. Ezek nem másra, mint az alkotó gondolatainak a közösséggel való megosztására szolgálnak. A leggyakrabban ábrázolt állatfajok közé tartozik a farkas, róka, oroszlán, tigris, leopárd, nyúl, , patkány, a kisragadozók, a vadon élő párosujjú patások, illetve a kenguru.

Vállalkozó szellemű művészek alkotásai közt találhatók például antropomorf ragadozómadarak, papagájok, delfinek ábrázolásai is. Erős a fantasy hatása is, így gyakran láthatunk olyan mitikus állatokat, mint például a sárkány, annak is a nyugati kultúrákban elterjedt változata.

A műveket csoportosíthatjuk aszerint, hogy milyen állatot ábrázolnak:

  • Canine (kutyaszerűek), azon belül gyakran Lupine (farkasszerűek)
  • Vulpine (rókaszerűek), illetve Kitsune (természetfeletti, mágikus hatalommal bíró, rókaszerű karakterek), az angol vixen szó női rókaszerű karaktert jelöl.
  • Feline (macskaszerűek), ezek általában Leonine (oroszlánszerűek), vagy egyéb nagymacskaszerű karaktert jelölnek.
  • Lapine (nyúlszerűek)
  • Equine (lószerűek)
  • Murine (patkányszerűek)
  • Ursine (medveszerűek)
  • Scalie (pikkelyesek), mint például egyes sárkányok
  • Avie (tollasok)
  • Therianthrope (félig ember, félig állat) és Lycanthrope (vérfarkas) mitikus karaktert jelöl az átváltozás mint mitológiai téma ábrázolásában.

Az anthro az antropomorf szó angol megfelelőjének rövidítése, amely nem azonos a furryvel. A furryk többsége anthro, két lábon járó állat. Vannak négylábú állatok is, hogy példának megint Az Oroszlánkirály által ihletett karaktereket említsem, amelyek furryk, de nem anthrók (az ilyeneket feraloknak is nevezik). Gyakran olvashatjuk emberi tulajdonságokkal felruházott állatokat ábrázoló művészek galériáin, hogy anthro art, not furry art. Ők azok, akiknek a karaktereik anthrók, de nem furryk. A „természetes” módon ábrázolt állatok azok, amelyek mindkét halmazon kívül esnek. Különleges furry karakterek a taurok (a kentaur szóból), amely anthro felsőtesttel és négylábú alsótesttel rendelkeznek.

Az ok, amiért egyes művészek nem szeretnék, hogy a furrykkel azonosítanák őket, a yiffy art. Ez nem más, mint a furry art pornográf ága. Tekintettel arra, hogy a furry egy internetes szubkultúra, és az internet kiválóan alkalmas pornográf tartalmú anyagok közzétételére, elkerülhetetlen, hogy ne ezen két irányzat közös metszete tegye ki a furry art jelentős részét.

A yiffy art (röviden yiff) jeles képviselői közé tartozik például FoxxFire.[5]

Írók és költők

A furry témájú történetekben, novellákban, regényekben is erősen érződik a fantasy és a sci-fi irányzatok hatása, illetve ezeknek szintén létezik yiff ágazata. A furry irodalomra jellemzőek a (jó értelemben) szélsőségesen pozitív és negatív érzelmek. Ezeknek a történeteknek a nagyrésze a fájdalmat, kudarcot, halált, szerelmet, humort, boldogságot, illetve a természethez való visszatérést helyezi a középpontba. Ilyen téren hasonlóságot mutat a romantika és a reneszánsz irodalmával. Ritkán vagy egyáltalán nem szerepelnek bennük emberek, vagy ha mégis, akkor az általában maga az alkotó, aki a történetben az általa preferált állattá változik. Az írók műveiket gyakran saját filozófiájuk és világnézetük köré építik. A szereplők, a környezet és az események rendkívül részletes leírása jellemző a történetekre. A költemények általában csak néhány sorosak, de gyakran kombinálják őket rajzokkal.

Sci-fi-rajongók

Furry karakterek létrehozására lehetőség nyílhat a távoli jövőben. Így látják azok, akik a furry szubkultúrát science fiction elemekkel vegyítik, és akik szerint valamilyen genetikai módszer alkalmazásával ember-állat hibridek produkálhatók, illetve ilyen orvosi beavatkozással egy napon saját maguk is furryvé transzformálhatók. Ezekre elméleteket dolgoznak ki, és műveikkel ötvözik. Az ilyen alkotások nem tévesztendők össze az olyan, furry karaktereket tartalmazó rajzokkal, történetekkel, amelyek futurisztikus környezetben, például egy űrhajón játszódnak.

Az otherkin szubkultúra

Az otherkin egy szintén internetalapú szubkultúra, amely a furrytől teljesen függetlenül jött létre, és elsődlegesen nem is állati karakterek a tagjai. Hazánkban azonban a képviselői kis számára való tekintettel beleolvad a furry szubkultúrába, ezzel egy igen színes, magas diverzitású szubkultúrát hozva létre. Az otherkin furryk alapvető filozófiája, hogy emberi testbe, de állati lélekkel születtek, illetve ezt valamilyen módon felismerték, ráébredtek, idegen szóval ennek a folyamatnak a neve az awakening.

Ők azok, akik a furry közösségek bölcselkedőinek tartják magukat, és többnyire csendesek. A yiffet nem minden esetben vetik meg, de a legtöbb megjelenési formáját igen. Nem tudnak élni a gondolat nélkül, hogy ők lélekben nem emberek, hanem valamilyen felsőbbrendű lények. Ebből adódóan többre tartják az állatokat az embereknél. Boldogok, ha érezhetik, hogy valamilyen nemes céljuk van az életben. Az otherkin furryk hisznek az állatok lelkivilágában, illetve hogy képesek azokkal eggyé válni, mivel filozófiájuk szerint bennük is egy bizonyos állatfaj lelke lakozik, illetve hogy lélekben ők maguk is ennek a bizonyos állatfajnak egyedei, hiszen kifejlődtek náluk olyan ösztönök, amelyek nem képezik a mai emberi lélek részét.

Ilyen például a vadászösztön kialakulása a ragadozókhoz hasonlóan még a reprodukciós ösztönök kialakulása előtt. A yiffel ellentétben azonban erre az érzésre alapuló rajzokkal jóval kevesebb művész foglalkozik.

Sok félreértés forrása a furry és otherkin szubkultúrákban elterjedt nyelvi konvenció, amely szerint az a mondat, hogy „Én egy farkas vagyok. Te mi vagy?” nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adott egyén ne lenne tisztában az emberi létével, vagy ne akarna tudomást venni róla, csupán annak a mondatnak a rövidített formája, hogy „Az én karakterem egy farkas. Neked mi?”

Szerepjátékosok

A furry mint internetes szubkultúra kialakulását segítették az olyan, parancssoros felületű, internetes szerepjátékok létrejötte, amelyekben a játékosok antropomorf állati karakterek mögé bújhattak.[6] Ezt követte a grafikus felületű, internetes, furry szerepjáték, a Furcadia megjelenése,[7] amely a szerepjáték mellett már közösségi funkciót is betöltött, scriptelhetőségével és felhasználói tartalom megosztásának lehetőségével sok évvel megelőzte mai vetélytársát, a Second Life-ot, amely többek közt sok furry közösség központjául is szolgál.[8]

A furry szerepjátéknak létezik élő változata is, amikor fursuiterek élő szerepjátékot játszanak,[9] bár nem ez a jellemző, mivel a fursuit nem ad nagy mozgási szabadságot.

Fursuiting

Az anthro, azaz két lábon járó furry karakterek mintájára készült jelmezek neve a fursuit. Ez a leglátványosabb megjelenési formája a furry szubkultúrának. A fursuiterek saját maguk készítik, vagy mások által készíttetik el saját furry karakterük alapján jelmezeiket. A fursuitok készítésével foglalkozó egyéneket szintén fursuitereknek nevezik.

A fursuit elkészítésének folyamata, annak részletes kidolgozása tükrözi egy furry elszántságát a közösség és a kultúra iránt. A furryk nagy anyagi áldozatot képesek hozni annak érdekében, hogy fursuiterekké válhassanak, illetve hogy részt vehessenek egy találkozón.

A fursuiterek számára a fursuiting, azaz a fursuitjának magára öltése és az ily módon a többi fursuiterrel való interakció jelenti az állati mivoltának az életben elérhető maximális kiteljesedését. Ennek színhelyei a furry találkozók, ahol a fursuiterek gyakran színdarabokat adnak elő a találkozó többi résztvevőinek. Azonban meg kell említeni, hogy még az ilyen találkozókra járó furryknek is csak körülbelül a 10%-a fursuiter.

A fursuit azonban számos dologban hátráltatja a viselőjét, például korlátozza a mozgásban és az érzékelésben. A fursuitot viselők a szájmozgás kivitelezhetőségének nehézségei miatt általában nem beszélnek, még ha elképzelésük szerint a karakterük képes is rá.

Egyes furryk viszont a épp mozgás révén képesek átérezni állati mivoltukat, amiben a fursuit csak akadályozná őket, például parkour.

Elmondható, hogy a fursuiting, vagyis hogy a furryk jelmezes társaikkal együtt közös programokban vesznek részt, és hogy emberi kilétüket elrejtve gátlástalanul képesek kimutatni az érzéseiket furry és embertársaik iránt, egyfajta exhibicionizmusként is felfogható. Megtalálhatók az olyan, mélyebb érzésű furryk is, akik nem a közösség számára öltöznek be, hanem otthon, mert erre van szükségük ahhoz, hogy higgyenek önmagukban.

A fursuit lehet teljes vagy részleges, illetve állhat csak fülekből, mancsokból vagy egy farokból. A furry alkotóművészetek közé tartozik még a plüssállatok és egyéb figurák készítése is.

Parafíliák

Közvetlenségük és szexuális szabadosságuk miatt a furryk egyrészt ki vannak téve annak a veszélyének, hogy olyanokkal kerülnek kapcsolatba, akik csak azért csatlakoznak egy furry közösséghez, mert lehetőséget látnak fantáziájuk kiélésében, másrészt egyesek épp az ilyenekkel azonosítják a közösség minden tagját, kivetítik őket a teljes szubkultúrára.

Azonban eddig egyedül az Egyesült Államokban jelent ért el akkora létszámot a szubkultúra, hogy ezek a deviáns magatartásformák is megjelenhettek.

Voltak kísérletek olyan ellenmozgalmak szervezésére, mint például a Burned Furs,[10] amelynek tagjai ugyancsak furryknek vallják magukat, és amely a furry aranykorának fenntartását, illetve egy ugyanolyan állapot visszaállítását tűzte ki céljául.[11]

A furvert az angol pervert szóból ered.

Furry találkozók

A nyugati országokban a furryk közösségi életének színterei a szervezett furry találkozók, angolul furry convention. Ezek évente ismétlődők, mindegyiket az év különböző időszakában és különböző helyszínen rendezik.[12]

Számos programmal várnak minden oda látogató furryt és nem furryt, mint például művészeti kiállítás (art show) és vásár (dealers' den), jelmezes színjáték (fursuit show) és bábjáték (pawpet show), valamint zenés programok. A résztvevők előjegyezhetnek saját pavilont, ahol érdeklődési körüket prezentálhatják (SIG, special interest group),[13] így a találkozók furry connak is nevezhetők.

A legnagyobb furry conok közé tartozik – ahol az évenkénti látogatók száma meghaladja az ezret – az USA-ban az Anthrocon, a Further Confusion, a Midwest Furfest, illetve az EU-ban az Eurofurence.[14] Ezt többnyire Németországban rendezik, de a hivatalos nyelv itt is az angol.

A változatosság érdekében egyes furry conok évente változó téma (theme) köré épülnek,[15] ami lehetőséget nyúlt a szervezők és a résztvevők számára, hogy az „alkalomhoz illő” művészeti alkotásokkal készüljenek a találkozóra.

Magyarul szintén furry találkozónak fordítható a furmeet, amely lényegében egy kisebb találkozó. Nem biztos, hogy megrendezik minden évben, illetve évente többet is rendezhetnek. Nincs fix program, gyakran születnek rajzok az ilyen összejövetelekről.[16]

A furry életvitel

Abból adódóan, hogy az Egyesült Államokban hamarabb alakult ki a furry szubkultúra, a furryk átlagéletkora tengerentúl magasabb, mint például Németországban. Ez hazánkra levetítve azt jelenti, hogy a magyar furryk száma még ennél is kevesebb.

Ez igaz minden mai szubkultúrára – azt is mondhatjuk, hogy érdeklődési körre –, mint ahogyan az is, hogy nem lehet meghatározni, hogy mi tesz valakit egy újabb szubkultúra tagjává.

Bizonyos csoportok a keletkezésükkor felfogásokat, eszméket és elveket állítanak követendő példaként, mert ez képezi a különálló egyének sokaságát általános fogalmakkal leírható tömeggé. Ez a furrykre is igaz, le lehet írni például a természetszeretetük központba állításával, művésztudatuk értékelésével, de indítéktól függően oldalak sokaságát lehetne megtölteni a ritka előfordulású, alternatív szexuális beállítottságú furryk pellengérre állításával, de akár az átlagéletkor pejoratív magasztalásával is.

Ilyen módon a furry mint életvitel nem bírálható sem pozitívan, és negatívan még annyira sem. Szokás mondani azt, hogy „Más szemében a szálkát, de sajátjában a gerendát sem.” Nem egy olyan szubkultúrát lehetne mondani, amelyek tagjai megbotránkoztató és viszolyogtató cselekedeteket visznek végre, mégis a „megtűrt” kategóriába sorolhatók.

Dicsőítésre sincs ok, és ez az, ami miatt tulajdonképpen furry életvitelről nem beszélhetünk.

A furry életvitel nem az angol furry lifestyle magyar megfelelője. A furry lifestyler minősítést azokra a furrykre alkalmazzák, akik az életük minden részére igyekeznek kiterjeszteni a saját furrységüket, így például az öltözködésre, viselkedésre vagy a szóhasználatra.[17]

Az anti-furryk

A furry közösség szétrombolása céljából rengeteg, furryellenes szerveződés jelent meg, elsősorban ellenweboldalak formájában.

Az anti-furry témájú weboldalak általában gyűlöletkeltő tartalmúak, szándékos túlzások mellett a felkavaró rajzokat általánosítják az egész stílusra. A furry szubkultúra ellenzőinek egyik érve, hogy – az egyes anime stílusokhoz hasonlóan – olyan naturalisztikus ábrázolást használhat, amit a nyugati kultúrákra jellemző rajzfilmekben nem merne senki. Ezek a tartalmak a weben szabadon elérhetőek, még egy gyermek számára is, aki azt meseként értelmezheti, és ez a személyiségfejlődésre nem kívánt hatással lehet, lásd „Anyu, mit csinál az a két kutya?”

A furry szubkultúra további bírálója a vallásos emberek egy része, akik az ördög művének tartják azt. (Itt megemlítendő hogy a jelentősen eltérő vallási felfogás miatt Európában sokkal inkább tolerált a szubkultúra mint az USA-ban) Akárcsak az előző kérdésben, a furryk vallás tekintetében is megosztottak, sok a keresztény köztük. Az őket érő támadások kizárólag erkölcsi problémákon alapulnak, így a társadalomra nem jelentenek veszélyt.

Sok anti-furry kerül ki az ex-furryk közül.

Külső hivatkozások, ajánlott linkek

Hivatkozások